Az őskorból hiteles leletanyag nincsen; a szórványleletek feldolgozása a jövő feladata. Első okleveles említése 1250-ben Hurt néven történt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Hwrth néven szerepelt. A dokumentum szerint a magasabb adóosztályba tartozott. 1418-ban Hort néven a Pálócziak kapták zálogba, amit később az 1433-as királyi adománylevél juttatott nekik birtokul. 1484-ben a Pálócziak oltalomlevele biztosította a község nyugalmát.

1526-ban a mohácsi csatában elhunyt Pálóczi Antal, aki egyben Zemplén vármegye főispánja volt. Halála után a falu a Ráskayak kezére jutott, kiket birtokában Zápolyi János király megerősített. A Ráskayakkal szemben I. Ferdinánd király Perényi Pétert jelölte Hort új birtokosának, majd tőle 1537-ben elkobozta és Cserély Gábornak adta zálogba. 1543-48 között Cserély megkapta az adománylevelet is. 1549-ben a Bebek család birtoka volt. 1554-tol a török hűbérbirtokosnak adózott, az egyházi tizedet pedig Egerbe fizette.

A falu a XVI. század végén elpusztult , néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt; tíz gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedok elnéptelenedett házakat találtak csupán. A török uralom végén a kamara jelölésére Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-20-ban Nógrád megyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. Az új telepesekkel együtt 87 jobbágycsalád élt a faluban. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Kendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. 1771-ben 82 telkes, 168 jobbágy és 17 zsellér élt a faluban. 1848-ban a telkek száma 96, a jobbágyparasztoké 137, a zselléreké pedig 175 volt.

A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a XX. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. Külterületei voltak: Alsócseple, József-tanya, Miklós-tanya, Pusztahort, Pusztanagyhát, a Winterberg szőlőtelep.

Míg 1900-ban 3648 lakost számláló község volt, az 1930. évi összeíráskor a lakosság száma 4685 fő. A lakosság tényleges növekedése 1920-1930 között 315 fő, elköltözés miatt 193 fővel csökkent a létszám. A településen 964 lakóházának fele téglaalappal készült vályogház, míg a másik fele tisztán vályogból vagy földből épült. A vályogfal a XIX. század elejétől volt használatos, s a második világháborúig a falazat legjelentősebb építőanyagát jelentette. A lakóházak uralkodó típusa a szarufás-gerendás, nyeregtetős, széles vízvetős, háromsejtű, boglyakemencés ház. A szabadkéményes boglyakemence 1945-ig az új lakóházak építésénél is jellemző volt. A tornác a XIX. sz. végén terjedt el. A helység lakóházait helyi és hatvani kőművesek építették. Jellemző a falura földbe süllyesztett dinnyekunyhó , minthogy a lakosság jelentékeny része foglalkozott dinnyetermesztéssel.

Vallás szerint a lakosság közül 4596 fő volt római katolikus, 27 református, 10 evangélikus, 4 görög katolikus, 2 görögkeleti, 46 izraelita. A község lakói magyar anyanyelvűek, de lakott itt 3 német és 2 egyéb nemzetiségű is. Foglalkozás szerint őstermelésből élt 4053 fő, 2278 iparos, 56 kereskedő, 142 közlekedési és 70 közszolgálat alkalmazott, 33 nyugdíjas, 43 házicseléd és 10 egyéb foglalkozású. Közoktatási intézményei : egy nyári menedékház, 2 római katolikus elemi iskola és 1 római katolikus általános továbbképző szolgálta az oktatást, melyet öt tanító látott el.

Hort község határa 7505 kat. hold területű volt. Művelési ágak szerint a megoszlás: szántóföld 6102, kert 135, rét 305, szőlő 328, legelő 194, erdő 16, nádas 15, terméketlen terület 410 kat. hold. A birtokmegoszlás elég kedvezőtlenül alakult a törpebirtokok nagy aránya következtében. Két nagybirtok volt a község területén 2967 kat. hold területtel, s 25 tíz holdon felüli birtok volt a községben. Az első helyen a szántóföldi termények közül a búza állt, majd a rozs, az árpa, a tengeri, zöldtakarmány, burgonya, cukor- és takarmányrépa, ezen kívül igen sok hüvelyest, dinnyét, dohányt, mákot és lent termeltek, s jelentékeny volt a szőlő termése is. Híres volt a falu dinnyetermelése. A Horti dinnyések, mint a csányiak is, az egész országot bejárták.

Hitelintézete a Horti Hitelszövetkezet volt. A község kereskedelmét 8 vegyeskereskedés és 1 gabonakereskedő alkotta. Kisiparosai: 6 kovács, 2 lakatos 2 kerékgyártó, 4 asztalos, 3 ács, 5 kőműves, 2 fodrász, 1 pék, 1 tímár 5 cipész és 1 szabó. Egy gőzmalom működött a községben, melyet bérlő üzemeltetett.

Megalakult a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, két szikvízgyártó üzemelt, s minden csütörtökön hetivásárt tartottak a községben.

Vasútállomással rendelkezett a Budapest-Miskolc vasútvonalon, marha- és teherrakodóval. Postahivatal, távíró és távbeszélőállomása helyben volt. Fő közlekedési útvonala a Budapest-Miskolc országút , mely, a falun vezetett keresztül; Csány és Ecséd községgel vicinális kötötte össze. Horton 1945-ben alakult meg a Földműves Szövetkezet.

A második világháború időszakában, a falu határában hatalmas harcok folytak. Ennek során a németek felrobbantották a templomot és egy hidat. A község katonailag 1944. november 17-én szabadult fel.

A földosztás során 3200 kat. hold földet juttattak 640 családnak. Az első mezőgazdasági termelőszövetkezetet Petőfi néven 1949-ben alakították meg 41 taggal. A községet 1950-ben teljesen kollektivizálták, ekkor alakult meg az Ezüstkalász, a Búzakalász és a Haladás nevű mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek 1964-ben Kossuth néven egyesültek. 1949-ben gépállomást szervezetek a községben, amelyet az 1960-as évek elején gépjavító állomássá alakítottak át.

1956. február 1-jén a község határa 7488 kat. hold volt, 1949. január 1-jén a lakosság száma 4531 fő, amelyből 83% mezőgazdasággal foglalkozott. 1949. január 1-jén a lakóházak száma 1060, ebből egylakásos 1007, a lakások száma 1147, amelyből egyszobás 1037. 1955-ben egy kisipari termelőszövetkezet és 35 kisiparos működött a községben. 1956 elején a mezőgazdasági terület 6971 kat. hold volt, ebből magánszektorban 5491 kat. hold. A községbe 1931-ben vezették be a villanyt.

Az 1960-as években műanyagipari üzemet és ruházati ktsz-t szerveztek. A lakosság száma 1900-ban 3648, 1970-ben 4490 volt. A mezőgazdaság fő profilja a dinnye- és a paradicsomtermelés , valamint az állattenyésztés ; a dinnyét és a paradicsomot főleg exportra termelték. A község területe 1970-ben 7488 kh volt, ebbol a mezőgazdasági termelőszövetkezet 6669 holdat használt.

Hort 1950. október 22-től önálló tanácsú község a hatvani járásban . 1969-ben a hatvani járás megszűnésével a gyöngyösi járásba osztották be. 1963-tól Hatvan városkörnyéki községe. 1990-ben és 1994-ben az önkormányzati választásokon független polgármestert választottak az önkormányzat élére.

 

Építészeti, művészeti emlékek, értékek

 

HORT KÖZSÉG PECSÉTJE

A községi pecsétnek pontos bemutatást elsőként a Századok című lap említi az 1868. II. évfolyam 10. szám 734-737. oldalán Thaly Kálmán leírásában.

A települési pecsétek felkutatásában neves történészek vettek részt, melyek közül néhányat említek, hogy a kutató munkájukat az utókor nevében eme csekély elismerésben tudjuk részesíteni. Pesty Frigyes; Eötvös Lajos ;Hőke Lajos és végül, de nem utolsó sorban Thaly Kálmán.

NAGI HORTI PECSET ANNO DOMINE 1676

Községünk eredeti pecsétjét a Budai Kamarai Archívum Okmányai között találták- három másik községével együtt- a korábbiakban már említett történelem kutatók.

A pecsét lenyomatát a földvári sánc felverésekor találták meg egy levélen, melyet 1704 tavaszán írt - egy Takács Márton nevű kuruc tizedes özvegye - Rákóczi fejedelemnek. A folyamodványát 1706. november 19-én kegyes rosolutióval láttak el.

Hort Község bírája és esküdtjei által rányomott pecsét a félíves kérő-levél visszahajtott bal alsó szegletére van ráütve.

Alakja kerek, körülbelül egy hüvelyk magasságú és szélességű.
Szegélyén a következő kőirat olvasható: NAGI HORTI PECSET ANNO D.1676.

Belül egy szívből kinövő öt ágú növény nyúlik fel, melynek három fő ága szabványos tekervényekkel egymásba fonódik, a középső a legmagasabb. Fent mind a három virágon tisztán kivehető alakban tulipánkelyhek láthatóak. A középső virágbokor mellett két oldalt egy-egy gólyamadár áll, egymással szemben. A bal oldali madár előtt egy csillag látható.

A leírásban a szerző arról számol be, hogy a pecsét lenyomata "meglehetősen épp", a formák jól kivehetők, a kőirat tisztán olvasható.



Községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag,
kőirata: Hort falu pecsétje.

 

1948 március 15-én elhelyezték a községben a Petőfi Sándor mellszobrát.
Az általános iskola udvarára 1896-ban millenniumi emlékfákat ültettek. Az iskola falában még 1945 előtt két darab első világháborús emléktáblát helyeztek el. Műemlék nincs a faluban, a felrobbantott régi templom helyére nagyon szép kéttornyú templomot építettek az 1950-es években; a templom tatarozása 1996-ban valósult meg. Történelmi relikviái a templomi kegytárgyak, a corpus és a temetői sírok.

 

Az önkormányzati testület a község lakosságának fél évszázados vágyát teljesítette azzal a kegyeletteljes cselekedettel, hogy megépítette a II. világháborúban elesett Horti lakosok emlékfalát.

 

A korábbi templomok története

 

Az eredetileg besenyőtelepülésu Hortnak a tatárjárás után HURTH néven saját plébániája van. 1333-ban 4 garas, 1334-ben 4 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedadót fizetett az egyház. A korabeli írások szerint 1696-ban kőtemplom épül, 1720-ban "Szentlélek tiszteletére" szentelt templomot említenek.
A Horti egyházközség 1748-tól önálló. A plébánia birtokában található Canonica Visitatio , gróf Esterházy Károly püspök 1766.jul.10-i látogatásáról készült, ilyennek írja le a község akkori templomát:

" 1.A templom kőből. Gerendás. Szentlélek tiszteletére benedikálva. Három oltár van benne, mindennel ellátva. Kórus fából, ott 6 változatú orgona, tremula is van benne. Sekrestye elegendő szekrényekkel, gyóntatószék, szószék, padok is vannak. Hajó felett kicsiny torony 14 fontos csengővel. Külön haranglábon 3 q, 1.5 q, 60 fontos harang."

A második Canonica Visitatio 1811 május 16-án báró Fischer István látogatása alkalmából készült. Így ír a falu akkori templomáról:

"1.A falu közepén széles téren fekszik.
2.Szerkezete szilárd anyagból van, de nem nagyon erős. Fazsindely a teton jó állapotban, a templomteton vaskereszt. A kórusból rossz falépcsőn kell felmenni a haranghoz. Építette Czimeg László Horti plébános, alapjától kezdve Battyhány György segítségével, a hívek hozzájárulásával. 1796-ban fejezték be.
3.A templom boltozatos, kórus a torony alatt kőből 6 változatú orgonával. Padlózata tégla. 1794-ben épült márványutánzatos fa szószéke, cirádákkal. Kupolácskájában a Szentlélek jelképe a galamb."

Főoltára 1715-ben készült, Szentlélek eljövetelét ábrázoló képpel ellátva. A főoltár felirata: " Az Istennek dicsősségére a Horthi Jobbágyinak örömére ezen képet íratta és az egész oltárt építette Nagym.Gróf Battyhány József Őexelenciája.An.1795". A másik oltár Szt.Anna tiszteletére 1796-ban készítve. Képe felett felirat:"A Horthi híveknek ájtatos költségével építettett . An.1796 ".

1820-ban restaurálták a templomot.

A II. világháború martalékává vált a templom, 1944. november 17-én hajnali fél három órakor a németek felrobbantották .

Megsemmisült tornya, tetőzete, falai leomlottak. Megsemmisült az összes templomi felszerelés is. Csodával határos módon csak a nagy fakereszt, mely a mai templomban van elhelyezve-maradt meg.

 

Az új templom története

Hort község képviselőtestülete 1947. szeptember 24-én tartott rendkívüli közgyűlésen az Egyházközség kérelmet nyújt be, melyben csereszerződés jóváhagyását kéri. Ennek értelmében a község átadná a róm.kat.egyházközségnek az iskolakerítés és artézi kút között elterülő köztérből megfelelo nagyságú területet kultúrház építés céljára , mely terület ellenében az Egyházközség Főút 132 sz. alatti házas beltelkét adja csereképpen.

Hogy a romokban heverő templom helyett miért kultúrház építését szorgalmazza az egyház? Az esperes-plébános Mahunka Imre indoklása: a kultúrház megépítése is a templomépítés ügyét szolgálná. Egyrészt szükségtemplomként, másrészt a kulturális rendezvények bevételeit a templom építésére fordítanák. A képviselő testület 1947. október 25-i egyhangú határozatában 525 négyszögöl területet ad a kultúrház építésére.

Az építkezést 1948. december 1-én megkezdik, de 1949. június 29-től templommá tervezik át, s építkezése ennek megfelelően folytatódik.

Az engedélyt a Hatvani járás főjegyzoje 9/4/1949. szám alatt 1949 február 24-én hagyta jóvá, melyet az Egyházmegyei Főhatóság 1949 szeptember 9-én láttamozott (Dr. Czapik Gyula).

A templom tervezője Árkay Bertalan (1901-1971) műépítész, a modern templomépítészet hazai úttörője.
Ő irányította a városmajori, a mohácsi Fogadalmi templom terveinek elkészítését. Ő restaurálta a váci székesegyház altemplomát, a Budapesti Szépművészeti Múzeum épületét. 1948-ban a Horti templom építésének kezdetén a Középülettervező Intézet munkatársa.

Az új templom 40 méter hosszú, 18 és 24 méter széles, 3 hajós, román stílű templom, fakazettás mennyezetű, 2 darab 28 méter magas toronnyal. A két torony között Jézus szíve szoborral.

Az egyházközség képviselőtestülete 1949. augusztus 21-én határozatot hoz, melyet Dr. Czapik Gyula érsek 1949. szeptember 9-én jóváhagy.

Ennek értelmében az egyházközség templomát tovább kívánja építtetni. A beadott költségvetések közül Gajdóczi Dezso gyöngyösi építési vállalkozó költségvetését fogadja el 71606 Ft összegszerűségben, melyből egyelőre csupán a főhajót építi ki Árkay Bertalan tervezőmérnök utasítása szerint. Ez az építkezés egyelőre 44000 Ft-ot tesz ki, melyhez az anyagot 25000 Ft erejéig az egyházközség adja. Fedezetül szolgál: a meglévő 10000 Ft, az eladott templomi földekből befolyt 23952 Ft, az adóként kivetett befolyni remélt 50000 Ft valamint az egyházmegyei hatóságtól segélyként folyósítandó 5000 Ft.

A Képviselőtestület 1949. szeptember 3-án tartott rendkívüli közgyűlési határozatában megbízza Borosi József gyöngyösi ácsmestert a templom ácsmunkájának és palafedési munkájának elkészítésével. A vállalt összeg az ácsmunkákra 15880 Ft, a palafedési munkákra 2590 Ft. Az egyházközség adja a faanyagot, gerendákat. A kastélyban való fakitermelést Borosi József a melléadott napszámosokkal ingyen kitermeli.

Az Egyházközségi Képviselőtestület 1949. október 15-i jegyzőkönyvének tanúsága szerint a tervezett tetofedési munkákat meg kell előznie a legszükségesebb bádogosmunkák elvégzésének.

Szól a jegyzőkönyv a beszerzési gondokról, a helybéli vaskereskedő segítő közremuködéséről. Elfogadja Grünbamm Sándor gyöngyösi bádogmester ajánlatát 1384 Ft összegben.

1949. november 6-án a képviselotestület elhatározza, hogy elfogadja a tervezőmérnök utasítását, a toronynak 1 méterrel a tetősík feletti kiépítését. Elhatározza azt is, hogy az előtérrel együtt kiépíti a két sekrestyét, s elkészítteti a kórust. Hozzájárul, hogy az egyház 10 kh földet adjon el. Végül az 1949-re tervezett templomépítési munkák 125000 Ft értékben valósulnak meg.

1950-ben tovább folyik a templom építése. 1950.szeptember 3-i képviselőtestületi ülésen hozott határozatot az érseki hivatal szept. 6-án jóváhagyja. Ennek értelmében Godó János Rákoskeresztúri asztalost bízza meg asztalosmunkáinak ( 12 db tölgyajtó és 6 db fenyő sekrestyeablak) elkészítésével 14002 Ft értékben. 1950-ben 68573,20 Ft-ot, 1951-ben 76676.04 Ft-ot fizet ki az egyházközség a folyó munkák elvégzésére. Gulyás István esp.plébános így összegzi 1951. évi templomépítési zárszámadását:

'1. Az egyik tornyot 16 m-ig elkészítettük 8250 Ft értékben Gyulaváry Ferenc gyöngyösi építési vállalkozó által.
2. Elkészült a templom szentélyének mennyezete, a két sekrestye mennyezete és bevakolása 7765 Ft értékben.
3. A főoltár mensalapját és dobogóját 1800 Ft értékben Godó István asztalos készítette.
4. A főoltár márvánnyal való burkolása 4000 Ft, 4 db szenteltvíztartó 4000 Ft.
5. A főoltárra tabernaculum ajtó, kereszt, villanytartó, 6 db gyertyatartó, 3 db kánontábla 4200 Ft összegben.
6. Harangállvány készítése 4000 Ft.
7. A templomba a mérnöki rajz szerint bergmancsövek és huzalok beszerelése 13781 Ft értékben."

A hajómennyezet elkészítését is tervezik Szalka Alajos helyi ácsmester által. Ez évben a hajó felhajópadlózása, gerendák kiképzése és állás készítése 8712 Ft összegben tervezett.
1951-ben megrendeli az egyházközség Szlezák László budapesti harangöntőtől egy kisharang és 1095 mm és 550 mm csaptávolságú nagyharangok elkészítését.

1952.jun.22. A képviselőtestület határoz arról, hogy Szalka Alajost megbízza, hogy a meglévő anyagból toronylépcsőzet készüljön a harangállványig 1500 Ft értékben.

Az építkezés az anyagbeszerzési nehézségek miatt sok gonddal jár.

1952. okt. 11-én Gulyás István esp. plébános arra kéri az Egyházmegyei Főhatóságot, hogy 6 köbméter fenyődeszka, 40 kg drótszeg, 2 q vasbetonhuzal és 50 q cement biztosításával segítse a templom építkezését.

1952. okt.24. A Főegyházmegyei Hatóság felé esp. plébános úr az alábbi adatokat terjeszti:

Egyházmegyei Hatóságtól kapott segély és kölcsön:

1949.szept.17. 5000 Ft
1950. márc.24. 6000 Ft
1949.nov.5. 10000 Ft
1950.márc.24. 6000 Ft
Összes: 27000 Ft

Templomépítés részletezése : 1948. alapozás. kb. 50000 ,- Ft
1949. alap kitoldás, falak 125030.70 Ft
1950.tetőzet 68573.20 Ft
1951.ajtók, ablakok 76676,- Ft
1952. mennyezet, villany 46489,- Ft

Az egyház saját anyagi értékei

Kb. 200000 nagyméretű tégla 150000 Ft
100 vagon farkasmályi kő 200000 Ft
faanyagok, vasneműek 150000 Ft
5000 ingyen fuvar a/30 Ft 150000 Ft
Összes: 1016769 Ft

Az építkezés, ha lassan is, de halad előre. Jelentős az 1954 év amikor is aug.5.-i határozatában az egyházközségi képviselőtestület elhatározza, hogy az épülő templomának egyik tornyát teljesen készre építteti . Az eddig 17 m magasságról 23 m magasságig építteti ki. Elfogadja Gyulavári Ferenc építészvállalkozó árajánlatát 25000 Ft munkadíj ellenében. A torony nagy keresztjét Kedvek Béla műlakatos készíti el.
Ő készítette még 1950-ben a három kovácsoltvas bejárati ajtót 155x265 cm méretnagyságban, valamint 3 db 600x115 cm-es vasablakot, összesen 12360 Ft értékben. A kovácsoltvas ajtók Dr. Czapik Gyula érsek ajándékai.

1957.jan.27.-i közgyűlésen dönt a képviselőtestület arról, hogy templomának is második tornyát is kiépítteti . A torony építését Gyulavári Ferenc vállalja 27000 Ft-ért. Elfogadja Fain István helybeli lakos ajánlatát, aki a második kereszt és villámhárító elkészítését 3500 Ft-ért vállalja.

1959-ben készülnek Mohai Attila és Zsigmond üvegfestészeti műtermében a templom szentélyablakai. egy db 4,9 négyzetméter és 7 db körablak, ólomba foglalt színes égetett, festett üvegből. A főoltárképet Árkayné Sztéló Lili tervezete . Az ő terve a szószék mozaikja is. A mozaikot Dr. Molnár Ernő pap - művésztanár készítette 1952-ben (5000 Ft)

1969.február 8-án szentelték fel a templom 32 új padját, melyet Erdélyi Ferenc helyi asztalos készítette 120000 Ft értékben.

Még ez évben csillárokkal, szőnyegekkel gazdagodik a templom felszerelése.

1970-ben elkészül 100000 Ft kölcsönnel a templom külső vakolása.

1972-ben megtörtént a templom belső festése Csábi Zoltán helybeli festő végezte. A képeket Járdán József kápolnai esperes-plébános festette .

1974.nov.17-én áldják meg a templom orgonáját, melyet a Fővárosi Hangszerkészítő Vállalat orgonakészítőüzemében készítenek. Szeidl János műszaki vezető az irányító. Az orgona bekerülési költsége 400000 Ft. Tervezője: Dr. Szigeti Kilián pannonhalmi bencés atya .

1976-ban készül el a Dr. Nagy Lajos pásztói plébános tervezte szembenéző oltár 33000 Ft-ért Alapját Fekete Erno bogácsi kőfaragó készítette 29000 Ft-ért.

1977-ben elkészül a templom cementlapozása.

1980-ban megérkezik P. Szőke János segítségével a templom fűtésére szolgáló Dantherm kazán. Beszerelése 38000 Ft.

Még ez évben megtörténik a harangok villanyárammal való működtetése.

1984-ben 60 db széket vásárolnak a kórusra és a sekrestyébe.

1995 őszén határozta el az egyházközség képviselőtestülete a templom külső felújítását. A munka elvégzésére pályázatot írt ki. Nyertesei: Agócs Antal és Csatai József jászárokszállási vállalkozók. Decemberben megvásároltuk a kiváló minőségű rombuszpalát, majd januárban a még szükséges anyagokat: deszkát, lécet, alulemezt, stb. A munka március végén kezdődött és július elején fejeződött be. Először a tornyot kellett felállványozni. Újra kellett a toronysisakot deszkázni, lemezelni, a keresztet festeni. Majd következett a tető megbontása. Palát, lécet, lemezt kellett bontani, s újjal pótolni. A sok eső gátolta a munkavégzést, de megakadályozni nem tudta. A tetőés az esőcsatornák elkészülte után következett a homlokzati falak javítása, festése. Igényes munkavégzés eredményeként szép lett templomunk. A templom a hívek adományából, valamint az Önkormányzat és a mezőgazdasági Szövetkezet adományából újult meg. Közel ötmillió forintba került a felújítás. A templom újbóli megáldására 1996. november 17-én a Millecentenárium évében került sor.

A templomkertben áll Nepomuki Szent János mészkőszobra

A templom műleírása

A templom 40 m hosszú, 24 m és 18 m széles. Háromhajós, világítása bazilikális, szentélye megemelt, ennek két oldalán sekrestyével és oratóriummal. Román stílű templom két toronnyal.A tornyok magassága 28 m. A tornyokban 3 harang van. Mennyezete fakazettás. Az oldalhajó körablakai a Rózsafüzér Titkait ábrázolják.

A szentély diadalívén : " Áhítattal könyörögjetek, hogy az Úr könyörüljön rajtatok" -felirat áll, két oldalán a "Tanító Krisztus " és a " Szentháromság ."

A szentély körablakai a Szentlélek és hét ajándékainak képeit ábrázolják.

A főhajó felső két ablaka: Keresztelő Szt. János fejvétele "János az ő neve" felirattal, és Jézus a kereszten " Íme a Te Fiad, íme a Te Anyád" felirattal .

A templom főoltára ruskiczai márványból készült Mária szíve oltár. Mögötte a magyar szentek festett képei: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Erzsébet és Szt. Imre. Az oltáron elhelyezett szentségház díszes, réz-kovácsolt műlakatos ajtóval, fölötte kivilágított diadém. Az oltáron 6 réz műlakatos munkával készült gyertyatartóval. Az összes rész a háború alatt használt ágyúgolyóhüvelyből készült. Ugyancsak ebből készült a két díszes öröklámpa , valamint a keresztelőkút felső része. A kút alsó része is ruskiczai márvány. A templomnak két mellékoltára van. A vörösmárványból készült oltáron áll 1954 óta a Jézus Szíve szobor . A Mária Oltár karai márvány. Az oldalhajóban nyert elhelyezést Németh Aurélia szobrászművész által készült Fájdalmas Szűz Anya szobor . Féltett kincse a templomnak a nagy kereszt a Krisztus szoborcorpussal . Ezt a keresztet az 1700-as években Pálosvörösmarton élő pálos szerzetesek faragták, innen került a régi templomba. Amikor a visszavonuló németek a templomot felrobbantották, csodával határos módon a kereszt épen maradt, s azt a hívek kívánságára az oldalhajóban helyezték el 1953-ban.

A szószék velencei üvegmozaik. A feltámadás jelképét, a bárányt ábrázolja a győzelmi lobogóval.

A Jézus Szíve szobor 1954-től, a Mária szobor 1948-tól, a hordozható Mária szobor Sárkány József pap adományából 1957-től van a templomban

A 14 kerámia stációt , a keresztutat Németh Aurélia szobrászművész készítette s Dr. Brezanóczy Pál érsek úr ajándékozta a horti templomnak.

A gyóntatószékek egri ferencesek ajándékai.

Felhasznált irodalom

1. A Horti róm. kat. egyházközség képviselőtestületének jegyzőkönyvei, abban foglalt határozatai.
Főegyházmegyei jóváhagyásokkal)

2. A plébánia irattárában megtalálható templomépítéssel kapcsolatos levelezések, költségvetések, műszaki leírások, tervrajzok.

3. Gulyás István Horti esperes-plébános emlékiratai.

4. Abavári János Horti esperes-plébános feljegyzései.

5. Somodi János Horti c. kanonok-plébános, szentszéki bíró feljegyzései.

Fentiek felhasználásával az anyagot összegyűjtötte, a templom történetét összeállította:

 

Tánczos Istvánné
a Batthyány József Általános Iskola nyugalmazott tanára